Számos olyan közkedvelt fogyókúratípus él a köztudatban, amelynek lényege a szénhidrátbevitel korlátozása. Ilyen például a GI-diéta. Édességek kontra gyümölcsök A szénhidrátok két nagy csoportra különíthetők el: egyszerű és összetett szénhidrátokra. Mi a kétféle szénhidrát elfogyasztása közötti különbség? Gyakorlatilag az, hogy az egyszerű szénhidrátok (péksütemények, édességek, cukrozott italok és ételek, burgonya, rizs, tészta, méz stb.) bevitele után a vércukorszint jobban megemelkedik, ezáltal nagyobb inzulinellátottságra van szükség, hogy a cukorszint csökkenjen. Hosszú távon az inzulintermelés fokozásának káros következményei alakulhatnak ki. Az összetett szénhidrátok (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) viszont nem kerülnek restrikció alá, hiszen az ebbe a csoportba tartozó ételek igen jótékonyan járulnak hozzá az egészséges étkezéshez. Amit mi kínálunk, az egy gondosan összeválogatott alacsony szénhidráttartalmú menü, amely segítséget nyújt a vércukorszint normalizálásához, másrészt a felesleges kilók leadásához.a cikkünk folytatódik a hirdetés utánh i r d e t é sA GI-diéta elméleti háttere Először is beszélnünk kell az ún. glikémiás indexről (rövidítve GI). Ez a viszonyszám azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer vércukorszint-emelő hatása százalékos arányban hogyan viszonyul a cukor vércukorszint-emelő hatásához. Például a fehérkenyér, amely 50 g szénhidrátot tartalmaz, ugyanakkora vércukor-emelkedést hoz létre, mint maga a cukor, így glikémiás indexe (GI) 100, míg a burgonyáé 80. Miért van ennek jelentősége? Mert a magas vércukorszint után létrejön az úgynevezett visszacsapás, amikor a vércukorszint lecsökken. Az ételeket glikémiás indexük alapján három nagy csoportba soroljuk: magas (burgonya, banán, mazsola, cukor), közepes (spagetti, zabkása, narancs, szőlő), alacsony (alma, lencse, bab, tej, paradicsomleves). Különböző állapotokban (edzés, illetve verseny előtt), betegségekben (cukorbetegség) számos ajánlás született arra vonatkozóan, hogy milyen glikémiás indexű ételt fogyasszunk. Mielőtt ezt részleteznénk, lássuk az élelmiszerek besorolását vércukorszint-emelő hatásuk - GI - szerint: Cukrok méz 73 szukróz 63 laktóz 46 fruktóz 23 Gabonafélék rizs 56 barna rizs 55 spagetti 41 kukoricapehely 68 magos kenyér 69 gofri 76 fánk 76 zabkása 61 rizs (puffasztott) 82 Gyümölcsök dinnye 72 ananász 66 mazsola 64 banán 53 szőlő 52 narancs 43 körte 36 alma 36 mangó 55 Zöldségek lencse 29 sült bab 48 sárgaborsó 33 vajbab 31 szójabab 18 fejtett bab 27 burgonya (sült) 83 répa 71 zöldborsó 48 Tejtermékek jégkrém 61 joghurt 33 tej 27 Édességek sütemény 62 csokoládé 49 banános sütemény 47 Graham-keksz 74 Mitől függ az ételek vércukorszint-emelő hatása? Az élelmiszerek vércukorszint-emelő hatását természetesen számos tényező befolyásolja: Rosttartalom: minél magasabb az élelmiszerek rosttartalma, annál kevésbé emelkedik a vércukorszint. Ennek oka, hogy a vízoldékony rostok csökkentik az ételek vékonybélben való tartózkodásának idejét, fokozzák a bélmotilitást (bélmozgást), ezáltal csökkentik a cukrok bontásának ütemét is. Zsír- és fehérjetartalom: minél magasabb az ételek zsírtartalma, annál többet időznek a gyomorban, ezáltal a cukor vékonybélben történő felszívódása csökken. A fehérje fokozza az inzulinválaszt, ezáltal a vércukorszint kevésbé emelkedik. Amilóz-amilopektin arány: az amilóz főzés során gátolja a keményítő duzzadását, zselatinizációját, és mivel hidrogénkötéseket hoz létre, az emésztés ütemét csökkenti. Minél magasabb az étel amilóztartalma, annál kevésbé emelkedik a vércukorszint étkezés után. Ételkészítés: a főzés, őrlés, tartósítás, preparáció mind elsődlegesen befolyásolja a cukrok felszívódásának sebességét. A magas keményítőtartalmú ételek főzés hatására elvesztik állagukat, így emészthetőségük javul. A főzési idő növelésével a cukor felszívódási képessége nő. Az őrölt alapanyagból készült ételek több vizet vesznek fel főzés közben, ezáltal könnyebben ürülnek a gyomorból, és a cukorválasz nő. Tartósítás hatására szintén nő a cukorválasz. Ha összehasonlítjuk a friss alma, a tisztított alma és az almalé vércukoremelő hatását, azt látjuk, hogy a juice növeli leginkább a cukorszintet, de nem tartósan, hanem igen rövid ideig marad magas szinten. A hámozott alma közepes mértékben, a friss alma legkevésbé emeli a vércukorszintet.Mire épül a GI-diéta? A GI-étrendben alacsony-közepes vércukorszint-emelő hatás szerint megválogatott ételek szerepelnek. Péksüteményeket, burgonyát, mézet, cukrozott édességeket nem fogunk találni a GI-diétában, hiszen ezek azok az ételféleségek, melyek igen hirtelen és magasra szökkentik a vércukorszintet, következményes inzulinkiáramlást eredményezve. Az inzulin anyagcserehatása a fogyókúra szempontjából igen kedvezőtlen, hiszen gátolja a zsírok felhasználását. Tehát a magas rosttartalmú friss gyümölcsök, zöldségek fogyasztása megfelelő fehérje- és zsírtartalmú ételek mellett igen kedvező a vércukorszintre, így a fogyókúra kimenetelére is.