Szép ünnep volt Pünkösdvasárnap a Vecsés-Andrássy-telep híveinek. A templom építkezése 1949–56 között szünetelt s csak a hívek rendkívüli áldozata tette lehetővé, hogy a falak fölépüljenek, s a templom tető alá kerüljön. Végeérhetetlenül lehetne sorolnunk e nagyszerű áldozatosság példáit, de elég talán csak egyet említenünk. Az egyik hívő felajánlásának hiányzó összegét a Vöröskeresztnek nyújtott véradás díjából pótolta. Tette jelképes erővel világítja meg a telep valamennyi adományozójának templomépítő hitét. Az ünnepélyes szentmisét Várkonyi Imre prépost, az Actio Catholica országos igazgatója mutatta be nagy papi segédlettel. Mise közben ő mondotta a szentbeszédet is. Az ünnepélyes szentmisén a segédkezők között jelen volt dr. Radó Polikárp akadémiai tanár is. A fényes asszisztencia kíséretében érkező főpapot a templom kapujában virágcsokros kislányok és a vecsési egyházközség világi elnöke köszöntötte. Az üdvözlések elhangzása után a celebráns a hatalmas templomhajót zsúfolásig megtöltő hívek sorfala közt vonult az oltárhoz és kezdetét vette az ünnepélyes szentmise. Az országos igazgató szentbeszédében azt emelte ki, hogy a Szentlélek Úristen eljövetele vihar és tűz. Vihar, amely elseper minden értéktelent, minden kétséget, minden sötétséget az emberből, s amely világosságot gyújt az emberi lélekben. Felnyitja az emberi szemet, hogy ne csak alkotni tudjon, hanem valóban boldog legyen és az Isten útján tudjon járni. Szent Pál a galatabeliekhez írt levelében leírja, hogy az emberi lélek a Szentlélek vihara és tüze nélkül csak mire képes. Azt mondja az apostol: „Lélek szerint éljetek, akkor nem fogjátok teljesíteni a test kívánságait. A test a lélek ellen tusakodik, a lélek pedig a test ellen…” Tűz a Szentlélek Isten eljövetele. Az isteni szeretet az ember lelkét feltüzesíti, hogy ne csak szájjal, de tettekkel is szeresse az Istent. Erre kell a Szentlélek tüze és ezt kapták az apostolok Pünkösd ünnepén. Azóta jár körül és tüzesíti a mi lelkünket is a nagy parancsban: a felebaráti szeretetben. A vecsési templom valóban a vecsésieké, s minden téglája valóságosan őrzi az építők keze nyomát. Falai még csupaszon állnak, de már ezeket a csupasz falakat is a szeretet, az odaadás láthatatlan, megható freskói népesítik be. És nem zavaró a sarokban álló hatalmas vaskályha, sem a burkolat nélküli mennyezet. Aki itt térdepelhet, nem azt látja, hogy félig kész templomban van, hanem valamiképp az alkotó szeretet műhelyében érzi magát. Az új vecsési templomot a hit és a szeretet emelte s ennek a hitnek és szeretetnek a jelenléte a templomlátogató legszebb és legmaradandóbb élménye. (Új Ember, 1959. május 24.) Pünkösdi versek Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság A Lélek ünnepén A Lelket lesem én. A Lelket, amely több, mint költemény. A Lelket, amely sosem volt enyém. A Lelket, amely sosem lesz enyém. A Lélek ünnepén Szomorún zendül egyetlen igém: "Hogy születhetik újjá, aki vén?"... Dsida Jenő - Pünkösdi várakozás Kész a világ, Feszült ünnepi várás Tereng felette. Halotti csend. Csak néha néha Sóhajt az Isten Lelke. Kimérve minden pálya Megtöltve minden lélek-lámpa, Ahol csak úr a lét... De jaj, sötét van, Mélységes, iszonyú sötét! A zordon tömeg-árnyék Némán zokogva kering útjain, S csak egyet tud és egyet érez... Most váratlanul vágyón megvonaglik És felzúg Istenéhez: Betelt az idő! Sugarat, fényt, színt adj nekünk, Mert epedünk! Fényesség nélkül oly sivár az élet! Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet Legyen világosság!... És ismétlik mindig erősebben A felviharzott étheren keresztül És felharsan az egek harsonája S a végtelennek zsolozsmája zendül Zsibongva, zsongva... És nagy szavát az Úr - kimondja! Reviczky Gyula: Pünkösd Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szivek megnyilnak. Hogy először tünt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába' támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hirdeté a győzedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed' Ma is minden bánkodó szivének, Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba': Világitó sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világositsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívből szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Tanits meg uj nyelvre, uj imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! Vidor Miklós - Pünkösd Hangot ha hallasz meg se fordulj én vagyok mindig én vagyok arcom többé nem láthatod Belém temetkeztél suhogok körülötted szél leszek vad szél hiába rejteznél menedékedben megkötözlek lángnyelvekkel lebéklyózlak soha már el nem oldozlak Hangot ha hallasz meg se fordulj én vagyok mindig én vagyok szemed ha üregébe apadt már arcom a lángban fölragyog Tóth Árpád - Pünkösdi gyermeknap Itt van, nemde, Ön is vette észre, A gyermeknap, Mely terhet ró kendre? Urnák állnak Kint az utcasarkon, S a sarkadra Lépnek s mondják: pardon! Úrnők mondják: "Pardon! álljon meg kegyed, S ejtsen az urnába Fillért avagy bankjegyet." És az arcunk Szép lesz, mint a kréta, Eszünkbejut tegnapelőttről A margaréta, Hej, S búsan lecsügged a fej. Ámde A bún az ember Könnyen tul ad, S ismét víg lesz a hangulat, Mert Borbély Lili, Ki a táncban cárnő, S aki a legszebb hacacárnő, Ellejti még egyszer A hacacárét, S te úgy véled, jó olvasóm, Hogy nem kár Az utolsó krajcárért, Mely zsebedben maradt még ma, S kiadod azt is Jótékony célra. Azonban A jótékonysági haszonban Percentet ad ő is, A Nagyerdő. Hol illatos lesz a lég A sok néptől, Mint a tepertő, És elfogy sok sör, És sok bor is, És boldog lesz sok káplár És sok Boris, És lezajlik A víg népünnep, Lesz sok rúdmászás És nem kevés Lepényevés És egyéb attrakciói A szent ügynek. Így a város Minden lakója Lerója A gyermeknapi akciót, S csak én egyedül képezek Egy nem ünneplő frakciót. Ajkamon sóhaj rándul át, Mert nem tehetek az urnákba, Legfeljebb, sajnos, Pár zálogcédulát. Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. Pünkösd előtt - esedezés, esengés. Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. Csendesen várni - várni, hinni, kérni! Aztán - boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után - szent égi erőt-vetten, pünkösd után - Lélekkel telítetten. pünkösd után - bátor tanúvá lenni, pünkösd után - régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után - adni, adni, adni! Téglás-Hajós Éva - Pünkösdi szonett Ott ülnek ők, magukra hagyottan, a csüggedt-gyáván összebújók, az arcukra titkon kámzsát húzók, vacogó félelembe fagyottan, legott rohanó szél vad erejétől zúgva hasad fel a menyei kárpit, s lángnyelvek ragyogó tüze válik férfi-merészség védpajzsává. Hevétől olvad a dermedt szó, hittel hirdetik — útjukat fehér galambok követik — száz nép nyelvén a Mester tanát… Kellenének most is láng-szemű fények, hogy Földünkön értse milliárd lélek a tűz-áldotta Béke szavát!